“Néha mintha a férj és a feleség interurbán beszélnének egymással egy rossz telefonon. Néha mintha két előre beprogramozott magnótekercset hallana az ember. És néha ott a világűr végtelen csendje. Nem tudom, melyik a szörnyűbb.”

(Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból)

Mi az, amit mindenképpen tudni érdemes a mediációról:

• A mediáció önkéntes folyamat. Amennyiben az egyik fél nem hajlandó a közös problémamegoldás e formájára, el sem indul a mediáció. Ebben az esetben maximum tanácsadásról beszélhetünk.
• Minden esetben bizalmas, magánjellegű, a mediátort szigorú titoktartás kötelezi.
• A mediátor pártatlan, sosem az egyik vagy másik fél érdekeit képviseli és nem veszi le a felekről a döntés felelősségének súlyát.
• A mediátor szerepe, hogy középen áll, egyeztet, közvetít, békéltet, segít megtalálni a közös utat.
• Nem a “jogok és kötelességek”, hanem az “igények és érdekek” mentén szerveződik a folyamat.
• A vita kimenetelét a felekre bízza, ezzel mintegy felmentve őket a jogi eljárás, vagy magasabb rendű hatóságok véleménye és szabályai alól.
• A mediációs szerződés, mely a felek közös megegyezésén alapul, jogi értelemben éppoly kötelező érvényű a felekre nézve, mint a bírósági ítélet, vagy törvényes szerződés.
• A felek bármikor kivonhatják magukat a folyamatból.
• A mediáció, szemben például a jogi perrel, nem a múltra, hanem a jövőre és a mindenki számára elfogadható megoldásra koncentrál.
• Nyertes-nyertes kimenetellel zárul.